Az energiapazarlás az épületek egyik leggyakoribb, mégis legkevésbé felismert problémája. Egy rosszul szigetelt irodaépület akár 30-40%-kal több energiát fogyaszthat, mint amennyire szükség lenne - és ez a többletköltség évről évre csak nő az energiaárak emelkedésével.
Az első és legnyilvánvalóbb jel a kiugróan magas fűtés- vagy hűtésszámla. Ha az épülete fajlagos energiafogyasztása (kWh/m²/év) jelentősen meghaladja az adott épülettípusra jellemző átlagot, az szinte biztosan energetikai problémára utal. Érdemes összehasonlítani a fogyasztást hasonló korú és méretű épületekével.
A második jel a huzatos helyiségek és egyenetlen hőmérséklet-eloszlás. Ha egyes irodákban jelentősen hidegebb van, mint máshol, vagy a nyílászárók mellett érezhetően huzatol, az a burkolat vagy a nyílászárók tömítetlenségét jelzi. Ez a probléma termográfiai vizsgálattal pontosan lokalizálható.
A harmadik figyelmeztető jel a páralecsapódás és penészedés. A hideg felületek - jellemzően hőhidak környezetében - hajlamosak páralecsapódásra, ami idővel penészesedéshez és szerkezeti károsodáshoz vezet. A termográfia pontosan megmutatja ezeket a kritikus zónákat.
A negyedik jel az idős vagy korszerűtlen nyílászárók. A 15-20 évnél idősebb ablakok és ajtók általában nem felelnek meg a mai energetikai követelményeknek. A drónos termográfia a homlokzati felvételeken azonnal kimutatja a nyílászárók körüli hőveszteségeket.
Az ötödik jel a lapostető állapota. A lapostetők különösen érzékenyek a vízszivárgásra és a szigetelési hibákra. A nedves szigetelés drámaian rontja a hőszigetelő képességet, és a probléma felülnézetből - tehát drónos termográfiával - a leghatékonyabban tárható fel. Ha a fenti jelek közül akár egy is ismerős, érdemes professzionális termográfiai vizsgálatot kérni.
